Hálószobatitkok
2017. október 29. írta: Apavavalt

Hálószobatitkok

haloszobatitkok.jpgHogyan tartsd fenn a tüzet a nászágyban? – Szex szülés után férfi szemmel”  - tolja az arcomba a facebook az ajánlott tartalmat. Ó hát milyen jól ismer engem ez a kedves kék algoritmus...férfi is vagyok, a szex is érdekel…  Ám legyen, kattintok.

Mosolyogva bólogatok olvasás közben, lám mást is foglalkoztat a téma, milyen jól írja…

Majd egyszercsak, “bumm” váratlanul fejbekólint a mondat:

“semmi akadálya nem lesz, hogy rövidtávon újra határtalanul élvezhessétek egymás testét. Feltéve, – kedves jelenlegi és látens apukák, – ha nem cseszitek el azzal a gyereknevelés első lépcsőfokát, hogy a kisbabát magatok közé engeditek, ne adj’ isten odaszoktatjátok (hátha akkor jobban alszik és nem kel fel alapon), mert akkor olyan jó nyolc évre búcsút mondhattok a pásztoróráknak és garantált a fogamzásgátlás.”

Hogymihogytessékhogymondodkérlek? Ez tuti? Ha nem alszik a gyermek a hitvesi ágyban az meg is oldja a tűz fenntartását de izibe’?

Eskü nem az együttalvást kívánom reklámozni, válassza mindenki azt az altatási módot ami neki a legjobban megfelel, egyszerűen nem látom a kapcsolatot. Szerintem a “nászágy lángoltatása” a páron múlik, a kezdeményezőkészségükön, a fantáziájukon, a humorérzékükön. Nem azon, hogy a gyermek hol tölti az éjszakát.

Szülés után az intimitás “újrafelépítése” egy óvatos, sokszor lassú, közös projekt a friss szülők részéről. Valóban, hónapokig is tarthat, amihez ha hozzávesszük azt is, hogy sokan már a terhesség ideje alatt is visszafogják magukat (orvosi javallatra, babonából, stb.), akkor már kifejezetten komoly időszakokról is beszélhetünk. Nekem mondjuk nem rémlik, hogy ezt az időt tesztoszterontól túlvezérelten rugózva töltöttem volna, inkább hullámszerű volt, de simán lehet, hogy én vagyok furcsa. Viszont egyszer sem jutott eszembe sem, hogy máshol pótoljam a “hiányt”. Egyetértünk, ez “gerinctelen, tahó” dolog lett volna. Mármint, a választottunk élőben 3D nyomtat egy (vagy akár több) picike embert, a legkevesebb amit tehetünk, hogy megvárjuk amíg végez nem?

Aztán pedig, amíg készen áll ránk. Újra.

Mert ez az idő is el fog jönni, és bátortalanul, kicsit talán “gyakorlatból kijőve” újra felfedezzük egymást. Vagy nagy lendülettel fejest ugrunk, és folytatjuk a “legutóbbi mentett állásból”. Az is lehet, hogy szerencsétlenkedünk majd, mint akik sosem csinálták még. Kiváló lehetőség ez egy újabb “elsőre”. :)  Ami teljesen biztos az az, hogy lesz olyan alkalom (több is), amikor a legalkalmatlanabb pillanatban jelentkezik be szerelmünk gyümölcse, hogy most akkor tessék vele foglalkozni. Na, ilyenkor lesz nagyon nagy szükség a már említett humorézékre.

Nem, valóban nem lesz olyan a házasélet (sem) mint a gyermek születése előtt. Nagyjából minden átalakul. Ebből az átalakulásból aztán lehet jobban is meg rosszabbul is kijönni (ez nagyrészt rajtunk múlik). Egy dolgot azonban szerintem nem szabad a gyermekre, pontosabban a gyermek alvás közbeni fizikai elhelyezkedésére fogni, ha az utóbbira kerülne a sor.

Az első nem fair, a másik pedig szimplán lusta kifogás. Ahol akarat van, ott út is van, ahogy mondani szokták.

Szóval kedves jelenlegi és látens apukák, tessék nyugodtan megnyugodni, a gyermek esetleges beenegedése a hitvesi ágyba, nem azonos a szex-apokalipszissel, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben házaséletet nem csak a hálószobában, és nem csak éjszaka lehet élni. ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://apavavalt.blog.hu/api/trackback/id/tr7813115928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.