Ezt imádni fogja
2018. április 29. írta: Apavavalt

Ezt imádni fogja

eztimadnifogja.jpg

Az első orbitális melléfogásunk amit fel tudok idézni ajándékfronton a Csajszibarackékkal kapcsolatosan, az a hintakukac volt. Közelgett az első gyerek első szülinapja (aki már túl van rajta tudja milyen az, aki még előtte áll, annak nem lövöm le a poént), és bár kilométer hosszú listánk volt arról, hogy ki, mit honnan, hogyan, és mikor használhat szeretete tárgyiasult kifejezéseként, az utolsó pillanatban a lista tetejére ugrott egy hintakukac. Kalapban.

Hintalova bárki fialányának lehet. Na de a hintakukac az egészen más kategória. Már kimondani is zseniális, pont olyan lökött dolognak hangzik, mint amilyen spontánul, fiatalos szülőknek éreztük magunkat, úgyhogy uccu neki, legyen a gyereknek hintakukaca. Bájosan mosolyog, jó nagy (kicsit talán túl nagy de odase), biztonságos, puha. Mi kell még? Imádni fogja.

Nem.

Maradjunk inkább abban, hogy nem zavarta különösebben. Ha rátettük, nem menekült sírva, nagyjából másfélszer még önszántából is rámászott és dülöngélt rajta egy kicsit, de a hőn áhított gyermekkori történet a “kedvenc hintakukacom”-ról az bizony füstbe ment terv maradt.

Természetesen nem ez volt az utolsó ajándékunk, amivel tutira mentünk, és koppantunk egy nagyot.

Nagyjából Fülünyúl érkezése környékén kaptuk az infot a bölcsiből, hogy a Boró lelkesen babakocsizik. Kis túlzással egész nap. Nosza rajta, fellelkesültünk, milyen jó is lesz ez, eddig nem babázott, de most úgyis jön a kistesó, legyen akkor baba, meg kiságy, meg hordozó, meg babakocsi persze, és milyen jó lesz majd meg cuki, Anyaapa is babázik, Boró is babázik. Hogyne.

A babázós blokkból még Pizzababa ment a legnagyobbat (a pizzát még most is szereti), talán egyszer a bölcsibe is bevitte. Az amúgy éppenhogy túl alacsony babakocsiból simán versenyautóba oltott bevásárlókocsi lett, a hordozót kitartó unszolásunkra ha jól emlékszem egyszer vette fel, a babaágy pedig fellépőként futott be nagy karriert. Kész csoda, hogy nem tört össze, mint az álmaink a szíveket olvasztgató szülőgyerek képekről.

A hónapokon át tervezgetett és hosszas dilemma után kiválasztott golyópályát Csajszibarack imádja, csak éppen egyedül felépíteni nem tudja, játék közben pedig kb percenként ledönti, pedig már extra rögzítőket is 3D nyomtattunk hozzá. A gyönyörűséges Montessori szivárványa ezzel szemben kb teljesen hidegen hagyja, de legalább a kishúga boldogan pakolgatja és rágcsálja.

Egy olyan fél éve lehetett, hogy könyvesboltban járva találtam egy gyönyörűen illusztrált gyerekjóga könyvet. Csajszibarack akkoriban éppen nagyon lelkesen tornázott együtt Anyával (zavarbaejtően jól követve amúgy a youtube-tréner mozdulatait), gondoltam milyen jó lesz ez nekik. Könyv is, torna is, szép is.

Egyszer végig is tornázták, majd ment a polcra. Egészen pár héttel ezelőttig, amikor is annyira rákapott az elsőszülöttem a gyerekjógára, hogy még a könyvtárból is ki kellett kölcsönözni egy másik, hasonló könyvet. Ez az ajándék tehát legalább talált, még ha kicsit korán érkezett is. Ez amúgy viszonylag gyakori nálunk, nagyjából egy negyedévvel a lányok érdeklődése elé szoktunk valahogy betalálni az ajándékok jó egyharmadával. Aztán persze megy a harc az állagmegőrzésért, amíg aktuális nem lesz.

Nyilván mindenki a legjobbat akarja a gyermekének, és még azt is a legjobban, de így visszaolvasva a soraimat egy közös téma tűnik kirajzolódni nálunk, miszerint sokszor annyira elragadnak minket az elképzeléseink, hogy nem is tartottuk szükségesnek az egyeztetést a tudásunkkal vagy a valósággal vásárlás előtt.

Pedig még igazán el sem kezdődött a “gyereknek lesz” alibiszöveggel vásárolt óriási legoszettek korszaka (amit speciel én baromira várok már)....

A lista természetesen hosszan bővíthető lenne, de most rajtatok a sor. Nektek mi volt az az ajándék amiben teljesen biztosak voltatok, aztán kiderült, hogy kapufa?

A bejegyzés trackback címe:

https://apavavalt.blog.hu/api/trackback/id/tr7513879978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.